1. A monografikus szociológia elméletének elemei Dimitrie Gustinál
2. A paraszti társadalom öt jellemzője Mendras szerint (jegyzet)
Fogalmak: relatív autonómia, háztartás (patrimónium, munkaszervezet),
gazdasági autarchia és piachoz kapcsolódás, helyi közösség, külső kapcsolatok,
mediátorok, notabilitások
3.Társadalmi csoportokról az ingázó faluban, Pahl tanulmánya alapján. A térhasználat szerepe a tipológia kialakításában (jegyzet)
Fogalmak: földtulajdonosok, középosztálybeliek, városi nyugdíjasok városi munkások, falusi ingázók, hagyományos falusi népesség, „village in the mind”, helyi szolgáltatások eltérő igénybevétele csoportonként
4. A vidéki térségek típusai Flynn-Lowe szerint (jegyzet)
Fogalmak: megőrzött vidék, vitatott vidék, paternalisztikus vidék,
klientelista vidék
5. A vidéki közösségek szociológiai típusai és a közösségi társadalmi tőke típusai (Brown-Schaft)
Fogalmak: a közösség mint társadalmi mező, a közösség mint rendszer, „bondig” és „bridging” társadalmi tőke és ezek kombinációiból adódó további típusok
6. A vidéki közösségek jellemzői Wilkinson szerint (jegyzet)
Fogalmak: helyi gazdaság, helyi társadalom, közösségi mező, függőség és távolság
7. A közigazgatás, valamint a helyi közösség és az állam viszonyának változása (jegyzet)
Fogalmak: jegyző, titkár, helyi tanács (tanácselnök, szakbizottságok), polgármesteri hivatal apparátusa (költségvetési és nem költségvetési alkalmazottak), decentralizáció.
8. Erdei Ferenc kettős szerkezetű modellje a polgárosodó falu
társadalomszerkezetére vonatkozóan (jegyzet)
Fogalmak: rendi és polgári dimenziók, földesurak, falusi intelligencia,
gazdaparasztság, középparasztság, agrárproletariátus, falusi kispolgárság,
ipari proletariátus, falusi szegénység)
9. A polgári- és szocialista falusi társadalom modelljei Szelényinél (jegyzet)
Fogalmak: redisztributív-bürokratikus és kvázi-magántulajdon dimenziói,
káderek, proletárok, szocialista vállalkozók, paraszt-polgárok
10. Társadalmi csoportok Gencsen a rendszerváltás után (Borsos-György
tanulmány)
Fogalmak: stratégiai csoport, nagygazdák, több lábon állók, gazdák,
kényszergazdálkodók, „ülepedők”, periféria
11. Gazdálkodási rendszerek: a nyomáskényszer, a vetésforgó és az integrált
mezőgazdaság (jegyzet)
Fogalmak: nyomás, ugar, munkaerő-kihasználás, közösségi koordináció,
vetésforgó, taszító és húzótényezők, tagosítás, termelési lánc szegmentálódása,
input és output tényezők, vertikális és horizontális integráció, integráló
centrumok, szövetkezetek.
12. Sszereplők és folyamatok a jelenlegi globális mezőgazdaságban,
és azok kapcsolódása a társadalomhoz (van der Ploeg)
Fogalmak: paraszti, vállalkozói, és kapitalista gazdaságok,
indusztrializáció és parasztosodás, élelmiszerláncok,
13. Az alternatív élelmiszerláncok megjelenésének magyarázata (Henk Renting)
Fogalmak: indusztralizáció és parasztosodás, agrárium és környezete közötti
konfliktusok, az agrárium krízisei
14. Az alternatív élelmiszerláncok rendszerezési lehetőségei (Henk Renting)
Fogalmak: térbeli kiterjedtség és minőség-definíciók dimenziói szerinti
rendszerezések, példák
15. A közbirtokosság. Tulajdonviszonyok, szervezeti felépítés, működés
(jegyzet)
Fogalmak: „jogok”, birtokarányos szavazati jog, erdőgazdálkodás,
erdőfelügyelet, üzemterv.
Fogalmak: exogén és endogén vidékfejlesztés, top-to-down és bottom-up vidékfejlesztés, külső és belső erőforrások.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése